Az Európai Uniónak többet kellene tennie a nukleáris biztonság javításáért

Sajtóközlemény

Luxembourg, 2026. március 4.

Az Európai Uniónak többet kellene tennie a nukleáris biztonság javításáért

Az Unió évtizedek óta támogatja a globális nukleáris biztonságot
A Bizottság nem rendelkezik átfogó és naprakész stratégiai megközelítéssel
A számvevők hiányosságokra mutatnak rá az Ukrajna-hitel nyomon követése kapcsán

Az Európai Számvevőszék új jelentése szerint az Európai Bizottságnak stratégiaibb módon kellene támogatnia az Unión kívüli országokat nukleáris biztonságuk fokozásában. Bár elért néhány fontos eredményt, a Bizottság nem rendelkezik átfogó és aktualizált stratégiai megközelítéssel, így kevésbé egyértelmű, hogy az Unió milyen célokat próbál elérni, és nehezebb a rendelkezésére álló pénzügyi támogatás koordinálása. A számvevők bírálják továbbá, hogy nem gondoskodik az uniós finanszírozás szigorú rangsorolásáról és nyomon követéséről, ez utóbbi ugyanis több szempontból is elégtelennek bizonyult.

Az 1986-ban Csernobilban és 2011-ben Fukusimában bekövetkezett pusztító balesetek, valamint Oroszország 2022 óta tartó, Ukrajna elleni agressziója nyomán világszerte fokozódnak a nukleáris biztonsággal kapcsolatos aggályok. Az energia iránti kereslet azonban folyamatosan nő, és ennek egyre nagyobb részét atomenergiával látják el. Az Unió már régóta aktívan támogatja a nemzetközi nukleáris biztonsági együttműködést. Segített például olyan összetett, a maguk nemében egyedülálló tevékenységek végrehajtásában, mint a megsemmisült csernobili 4. reaktor biztonságos védőburkolatának felépítése, amely azonban az orosz háború miatt megrongálódott. 2014 óta az Unió mintegy 600 millió euró összegű vissza nem térítendő támogatást különített el a partnerországok számára képzésre, felszerelésekre, infrastruktúrára, szakértelemre és helyreállításra, és 300 millió euró összegű hitelt nyújtott az ukrajnai atomerőművek biztonsági korszerűsítésére.

„A nukleáris biztonság terén egy percig sem vitás, hogy a megelőzés ezerszer hasznosabb, mint az utólagos reagálás – jelentette ki Marek Opioła, az ellenőrzést vezető számvevőszéki tag. – Bár az Unió továbbra is fontos globális szereplő a nukleáris biztonsági együttműködésben, átfogó és naprakész stratégiát kellene kidolgoznia szerepvállalásának irányítására, valamint az uniós finanszírozású intézkedések kiválasztásának és nyomon követésének javítására.”

Ez a terület az idők során jelentős fejlődésen ment keresztül és számos hasonló célkitűzésekkel rendelkező szereplőt tömörít, ezért komoly problémát jelent a stratégia hiánya. Először is egy ilyen stratégia meghatározná azokat a területeket, ahol az uniós fellépés a legnagyobb hozzáadott értéket teremthetné, és biztosítaná a többi érdekelt fél kezdeményezéseinek figyelembevételét is. Emellett egyértelműen tartalmazná az Unió végrehajtó szerve által elérni kívánt célokat, a felhasználandó pénzügyi támogatást és a bevonandó érdekelt feleket. Jelenleg nem létezik stratégiai iránymutatás a Bizottság rendelkezésére álló valamennyi eszközre vonatkozóan, például a vissza nem térítendő támogatásokra és a hitelekre sem.

Másodszor, a Bizottságnak javítania kellene az uniós finanszírozású intézkedések kiválasztásának folyamatát. Bár tevékenységei megfeleltek az igényeknek, a nem uniós országok javaslatait nem kellő átláthatóság mellett választották ki, mivel nem került sor pontozásra vagy rangsorolásra. Így nehezebben biztosítható, hogy az uniós finanszírozást oda juttassák, ahol az a legnagyobb értéket tudja nyújtani. A bizonyítékok például arra mutatnak, hogy bár egyes Közép-Ázsiával és Iránnal kapcsolatos intézkedések enyhítettek bizonyos konkrét nukleáris biztonsági kockázatokat, azokat elsősorban szélesebb körű geopolitikai megfontolások vezérelték.

Harmadszor, az uniós finanszírozású tevékenységek gyakran késedelmet szenvedtek, és néha túllépték a költségvetést. Ez különösen a nagyszabású építési és helyreállítási munkálatokra volt igaz. Bár a magasabb költségek részben ezek összetettségével függhetnek össze, a tartós finanszírozási hiányok és a teljesítményösztönzők hiánya is szerepet játszott a helyzet kialakulásában, miközben egyes tevékenységek esetében továbbra sem garantált a hosszú távú fenntarthatóság.

Végül a Bizottság több szempontból is alaposabban felügyelhette volna a finanszírozott tevékenységek lebonyolítását. Ez különösen igaz az ukrajnai atomerőművek üzemeltetője által végrehajtott nagyszabású program finanszírozására nyújtott 300 millió eurós kölcsönre. A Bizottság úgy döntött, hogy harmadik feleket bíz meg a nyomon követéssel, és a hitel folyósítása előtt nem bizonyosodott meg arról, hogy a pénzeszközök kizárólag a hitelfelvevőnél felmerült és általa kifizetett, programmal kapcsolatos kiadásokat finanszíroznak-e.

Háttér-információ

A nukleáris biztonság a nukleáris létesítményeknek, a radioaktív hulladékoknak és a radioaktív anyagok szállításának a biztonságát jelenti. 2025 júliusában a világ 31 országában 416 atomreaktor működött, amelyek mintegy 40%-a 40 évnél idősebb volt. E technológiák széles körű elterjedtsége és működési zavarok esetén a sugárzás erőteljes hatásai miatt elengedhetetlenek az eredményes biztonsági intézkedések.

A nukleáris biztonság területét érintő uniós fellépés – így a nemzetközi együttműködés is – az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésen (Euratom-szerződés) alapul. Az Euratom egyazon végrehajtó szerveken osztozik az Unióval és tagállamaik is megegyeznek, amellett az Euratom-Szerződésen alapuló fellépések többségét az uniós költségvetésből finanszírozzák.

A Nukleáris Biztonsági Együttműködési Eszközből származó uniós vissza nem térítendő támogatások és az Euratom által nyújtott hitelek számos fellépést támogatnak az oktatástól és képzéstől kezdve a szakértelem vagy a biztonsági berendezések és infrastruktúra biztosításáig, valamint a helyreállítási munkálatokig. A számvevők megvizsgálták a nemzetközi nukleáris biztonsági együttműködés uniós keretének kialakítását, az uniós pénzügyi támogatás 2014 és 2024 közötti elosztását, a finanszírozott tevékenységek nyomon követését, valamint a nukleáris biztonság javítását célzó uniós finanszírozású intézkedések révén Örményországban, Iránban, Kirgizisztánban, Tádzsikisztánban, Ukrajnában és Üzbegisztánban elért eredményeket.

A „Nemzetközi nukleáris biztonsági együttműködés: A Bizottság továbbra is fontos globális szereplő, de hiányzik az átfogó stratégia és a megbízható nyomon követés” című, 08/2026. sz. különjelentés a legfontosabb tények és megállapítások egyoldalas áttekintésével együtt már elérhető a Számvevőszék honlapján.

Contact:

ECA press office: press@eca.europa.eu