Europäischer Rechnungshof - European Court of Auditors
A számvevők rámutatnak az Unió csalás elleni küzdelmének hiányosságaira
- Bild-Infos
- Download
Sajtóközlemény
Luxembourg, 2025. december 15.
A számvevők rámutatnak az Unió csalás elleni küzdelmének hiányosságaira
- 2022 és 2024 között 27 000 csalásgyanúval kapcsolatos bejelentés érkezett be az uniós csalás elleni szervekhez
- Az Európai Ügyészség és az OLAF közötti együttműködést hátráltatja az elégtelen információcsere
- Az Európai Bizottság nem felügyeli kielégítően, hogy mekkora összegek érkeznek vissza az uniós költségvetésbe
Az Európai Számvevőszék új jelentése szerint a legfontosabb uniós csalás elleni szervek közötti információcsere hiányosságai gyengítik az uniós csalás elleni küzdelem hatékonyságát. Ez hatással van a vizsgálatok számára és időbeniségére, valamint a Bizottság által gyakorolt felügyeletre és az uniós költségvetés védelmében betöltött szélesebb körű szerepére is. Bár az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Ügyészség (EPPO) vizsgálatai nyomán több millió eurót fizettettek vissza a csalókkal, az Európai Bizottságnak nincs információja arról, hogy az uniós költségvetésnek visszajáró teljes összeget visszafizették-e. Tekintettel arra, hogy az Unió csalás elleni architektúrája éppen felülvizsgálat alatt áll, a számvevők új rendszert szorgalmaznak a csalásgyanúval kapcsolatos bejelentések és vizsgálatok kezelésének egyszerűsítésére.
Az Unió csalás elleni intézményi keretében a csalásgyanúval kapcsolatos bejelentéseket az Európai Ügyészség vizsgálja ki, míg a közigazgatási vizsgálatokért az Európai Csalás Elleni Hivatal felelős. Az OLAF és az Európai Ügyészség tevékenységét az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége (Eurojust) és a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (Europol), valamint a tagállami hatóságok is támogatják.
„A csalás elleni küzdelem valamennyi szereplője – az uniós nyomozóktól a nemzeti rendőri és igazságügyi hatóságokig – közötti jó együttműködés elengedhetetlen ahhoz, hogy meg lehessen fékezni a csalókat – jelentette ki Katarína Kaszasová, az ellenőrzést vezető számvevőszéki tag. – Az Unió csalás elleni architektúrájának folyamatban lévő felülvizsgálata kiváló lehetőséget kínál a rendszer információcserével és felügyelettel kapcsolatos hibáinak orvoslására.”
A számvevők megállapították, hogy az OLAF, az Európai Ügyészség, az Eurojust és az Europol egyértelműen meghatározott jogi megbízatással rendelkezik. Szerepköreik függetlenek egymástól, tevékenységeik valóban kiegészítik egymást, és eredményes védelmet tudnak nyújtani a csalással szemben. Bár kérésre kölcsönös támogatást is nyújtanak, erre az elmúlt években viszonylag ritkán került sor.
Az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalások gyanújával kapcsolatos bejelentések kezelésére szolgáló eljárások összetettek. Először is, a csalásbejelentési kötelezettségek nem egységesek, emiatt ugyanazokat az ügyeket az OLAF-nak és az Európai Ügyészségnek is bejelenthetik, ami növeli az adminisztratív terheket. Emellett a rendszer nem biztosítja, hogy minden bejelentés eljusson az Európai Ügyészséghez, hogy az az esetleges bűnözői tevékenység szempontjából értékelje azokat. A bejelentések OLAF-tól az Európai Ügyészséghez történő továbbítására vonatkozó eljárások nehézkesek, és a két szerv közötti információcsere módozatai sem tökéletesek, ami behatárolja a további elővigyázatossági intézkedések lehetőségét.
2022 és 2024 között az OLAF-hoz és az Európai Ügyészséghez összesen 27 000 csalásgyanúval kapcsolatos bejelentés érkezett be, ezek egyharmada esetében indítottak vizsgálatot. Az adatok azt mutatják, hogy az uniós szervek háromszor annyi csalásgyanús esetet jelentenek be az OLAF-nak, mint az Európai Ügyészségnek, míg számos tagállam esetében jelentős eltérés van az uniós költségvetésből való részesedésük és az általuk bejelentett csalások száma között. A számvevők felkérik a Bizottságot, hogy elemezze e különbségek okait, és vizsgálja meg, miért tesznek egyes tagállamok lényegesen kevesebb bejelentést.
Az ebben az időszakban végzett vizsgálatait követően az OLAF 615 millió euró visszafizetését javasolta az uniós költségvetésbe. Ebből 2024 végéig 23 milliárd euró került ténylegesen visszafizetésre. Ugyanebben az időszakban az Európai Ügyészség 3 milliárd euró értékű eszközt fagyasztott be. Nyomozásait követően a bíróságok 2024-ben 232 millió euró bűnözői tevékenységből származó összeg visszafizettetésére kötelezték a nemzeti hatóságokat. A Bizottság azonban nem rendelkezik mechanizmussal annak nyomon követésére, hogy a bíróságok által elrendelt visszafizettetésekre sor került-e, és ténylegesen visszakerült-e az uniós költségvetésbe a neki járó teljes összeg. A számvevők ezért hangsúlyozzák, hogy a Bizottságnak javítania kell a csalással kapcsolatos nyomozások nyomon követésének felügyeletét.
Háttér-információ
Az Unió és tagállamai kötelesek küzdeni a pénzügyi érdekeiket sértő csalások ellen; ez az összes uniós bevételre, kiadásra és eszközre kiterjed. A brüsszeli székhelyű OLAF, valamint a hágai székhelyű Eurojust és Europol több mint két évtizede működik, míg az Európai Ügyészség (amelynek székhelye Luxembourgban van, és valamennyi tagállamában rendelkezik operatív irodával) 2021-ben kezdte meg működését. A nemzeti hatóságok az Európai Ügyészségnek, az uniós szervek pedig mind az Európai Ügyészségnek, mind az OLAF-nak kötelesek bejelenteni a csalásgyanús eseteket, a többiek pedig akár egyik, akár mindkét szervnél tehetnek bejelentést. Az Európai Ügyészség és az OLAF vizsgálatainak eredményeire vonatkozó adatok nem hasonlíthatók össze, mivel az Európai Ügyészség által vizsgált ügyek nem csak az uniós költségvetést érintik, hanem a nemzeti költségvetéseket és más károsultakat is. Az uniós költségvetés végrehajtásáért végső soron felelős Bizottságnak kell biztosítania, hogy a nemzeti vagy uniós hatóságok minden esedékes összeget haladéktalanul behajtsanak. 2025 júliusában a Bizottság fehér könyvet tett közzé, és ezzel megkezdte az Unió csalás elleni architektúrájának felülvizsgálatát. Az Unió csalás elleni architektúrája olyan szakpolitikák, intézmények, szervek és mechanizmusok összessége, amelyeket azért hoztak létre, hogy a csalás és az uniós költségvetést esetlegesen érintő egyéb jogellenes tevékenységek megelőzése, felderítése és az ellenük való küzdelem révén megvédjék az Unió pénzügyi érdekeit.
„A csalás elleni uniós szervek: Egyértelmű a feladatok elosztása, de egyelőre nem kielégítő az információcsere és a bizottsági felügyelet” című, 26/2025. sz. különjelentés a fő tények és megállapítások egyoldalas áttekintésével együtt már elérhető a Számvevőszék honlapján. 2026 elején a Számvevőszék a Covid19-válság utáni helyreállítást célzó uniós alapot (RRF) érintő csalások kezeléséről is közzétesz egy különjelentést.
A sajtó rendelkezésére áll:
a Számvevőszék sajtóirodája: press@eca.europa.eu
Damijan Fišer: (+352) 621 552 224
A sajtó rendelkezésére áll:
a Számvevőszék sajtóirodája: press@eca.europa.eu
Damijan Fišer: (+352) 621 552 224