Europäischer Rechnungshof - European Court of Auditors
Az Unió eddig nem járt sikerrel abban, hogy a kiegészítő nyugdíjak szerepének megerősítése révén is gondoskodjon a megfelelő szintű nyugdíjjövedelemről
- Bild-Infos
- Download
Sajtóközlemény
Luxembourg, 2025. május 21.
Az Unió eddig nem járt sikerrel abban, hogy a kiegészítő nyugdíjak szerepének megerősítése révén is gondoskodjon a megfelelő szintű nyugdíjjövedelemről
- A kiegészítő nyugdíjak uniós piaca közel 50 millió embert szolgál ki, de csak néhány országban koncentrálódik
- Nem átláthatók a rendszerek költségei és hozamai
- A páneurópai magánnyugdíjak még mindig nem jelentenek életképes nyugdíjmegtakarítási alternatívát
Az Európai Számvevőszék új jelentése szerint az Unió (saját hatáskörén belül) nem támogatta eredményesen az állami nyugdíjakat kiegészítő és az uniós polgárok megfelelő nyugdíjjövedelméhez hozzájáruló kiegészítő nyugdíjak kifejlesztését. Miközben az Unióban egyre idősödik a népesség, az Európai Bizottságnak és az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóságnak (EIOPA) egyelőre nem sikerült megerősítenie a foglalkoztatói nyugdíjak szerepét az uniós országokban és lendületbe hoznia az ún. páneurópai magánnyugdíjterméket. Jelentésünkkel egyidőben a Bizottság a megtakarítási és beruházási unióval kapcsolatos tervei keretében éppen készül a foglalkoztatói nyugdíjalapok és a páneurópai termék jogi keretének felülvizsgálatára, hogy növelje azok eredményességét és vonzerejét.
A nyugdíjrendszerek fontos szerepet játszanak a szociális védelemben és az uniós tőkepiacok megerősítésében. Bár a nyugdíjakért közvetlenül a tagállamok felelősek, az Unió szabályozási hatáskörrel rendelkezik a határokon átnyúló mobilitás, a fogyasztóvédelem és a belső piac tekintetében. Mivel az állami nyugdíjrendszerek keretében számos uniós országban nehezen sikerül fenntartani a nyugdíjak megfelelőségét, az Unió meghatározta a foglalkoztatói nyugdíjalapokra vonatkozó alapvető szabályokat, és lefektette egy átfogó uniós magánnyugdíjtermék alapjait.
„A demográfiai és költségvetési kihívásokkal szembesülő uniós gazdaságokban várhatóan egyre fontosabbá válnak majd a kiegészítő nyugdíjak – jelentette ki Mihails Kozlovs, a jelentésért felelős számvevőszéki tag. – Sajnálatos módon sem a munkáltatók által támogatott nyugdíjrendszerek, sem az uniós szintű magánnyugdíjtermékek nem felelnek meg az elvárásoknak, különösen a határokon átnyúló működést illetően. Még többet kell tenni ezek megerősítésére.”
A Bizottság kezdeményezései ellenére egyelőre sem a határokon átnyúló foglalkoztatói nyugdíjak, sem a páneurópai nyugdíjtermékek nem játszanak jelentős szerepet az Unió kiegészítő nyugdíjpiacán. Bár a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények a becslések szerint mintegy 2,8 billió euró eszközállománnyal rendelkeznek és mintegy 47 millió munkavállalót és nyugdíjast szolgálnak ki, határokon átnyúló tevékenységeik továbbra is néhány olyan országra korlátozódnak, ahol már hagyománya van a munkáltatói nyugdíjaknak. Ez főként az Unió hatáskörén kívül eső tényezőknek tudható be, de a számvevők rámutatnak, hogy az Unió többletkövetelményeket írt elő a határokon átnyúló alapokra vonatkozóan, ami további hátrányt jelent számukra.
A páneurópai magánnyugdíjtermék 2022 márciusa óta működik, hogy határokon átnyúló, hordozható nyugdíjtermék formájában alternatívát kínáljon a munkavállalók nyugdíjcélú megtakarításai számára. Az adókedvezmények hiánya, illetve a költségek és díjak tekintetében előírt 1%-os felső határ azonban csökkentik vonzerejét. 2025-ben csak egyetlen ilyen termék van a piacon, és egyelőre annak az igénybevétele is rendkívül alacsony: kevesebb mint 5000 megtakarító kevesebb mint 12 millió eurós eszközállományát kezeli.
Nyugdíjba vonulásuk közeledtével a polgárok számára igen fontossá válik, hogy teljes körű információkhoz férjenek hozzá a majdani nyugdíjukat illetően. A tőkepiaci unió keretében az átláthatóság javítására irányuló uniós tervek azonban mindeddig kevés eredményt hoztak. Még mindig nem áll rendelkezésre áttekintés az állami, foglalkoztatói és magánnyugdíjakról, amely segítene az embereknek megérteni, hogy összesen mekkora nyugdíjjövedelemre számíthatnak. Az EIOPA intézkedéseket kezdeményezett ugyan a foglalkoztatói nyugdíjrendszerekre vonatkozó információk javítása érdekében, ám a nyugdíjpénztári tagok és ellátottak számára még nem teljes az átláthatóság a mögöttes alapok teljesítményét illetően, beleértve a munkavállalókat terhelő költségeket és a nyugdíjasok által várható hozamokat. Ez pedig alapvető fontosságú lenne, mert egyes nyugdíjak a befektetések teljesítményétől függenek, ezért a foglalkoztatói nyugdíjalapok esetében is fontos az eredményes felügyelet. Helyzeténél fogva azonban az EIOPA minden erőfeszítése ellenére sem tudott Unió-szerte következetes felügyeleti gyakorlatokat biztosítani, mivel a nemzeti hatóságok nemigen veszik igénybe kezdeményezéseit, és mert az EIOPA működési kerete csak minimális harmonizációt tesz lehetővé.
Háttér-információ
Az unióbeli nyugdíjrendszerek általában három pillér köré szerveződnek. Az első pillért az állami és a kötelező nyugdíjak képezik, ezeket második pillérként a keresethez kapcsolódó foglalkoztatói nyugdíjak, harmadik pillérként pedig más magánnyugdíjak egészítik ki. A foglalkoztatói nyugdíjak a munkáltatók által a munkavállalóik javára létrehozott nyugdíj-megtakarítások. Két alapvető típust különböztetünk meg: a járadékalapú és a járulékalapú nyugdíjrendszereket. A munkavállalók hosszú távú és nyugdíjcélú megtakarításait kezelő nem állami nyugdíjtermékek gazdasági jelentősége tagállamonként jelentősen eltérő. Egyes tagállamokban a foglalkoztatói nyugdíjak általában az öregségi jövedelem nagyobb részét teszik ki, mint az állami nyugdíjak. A foglalkoztatóinyugdíj-ágazat néhány uniós országra koncentrálódik, egyes tagállamokban pedig egyáltalán nem is létezik. Dániában és Hollandiában például a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények vagy más munkahelyi magánnyugdíjrendszerek által kezelt eszközök meghaladják a nemzeti GDP-t.
„A kiegészítő nyugdíjak fejlesztése az Európai Unióban: Az uniós fellépések nem jártak sikerrel a foglalkoztatói nyugdíjak megerősítése és egy páneurópai magánnyugdíjtermék létrehozása terén” című, 14/2025. sz. különjelentés már elérhető a Számvevőszék weboldalán.
A sajtó rendelkezésére áll:
a Számvevőszék sajtóirodája: press@eca.europa.eu
Damijan Fišer M: (+352) 621 552 224