Europäischer Rechnungshof - European Court of Auditors
Küzdelem a dohánytermékek tiltott kereskedelme ellen: nem elégségesek az uniós erőfeszítések
- Photo Info
- Download
Sajtóközlemény
Luxembourg, 2026. szeptember 8.
Küzdelem a dohánytermékek tiltott kereskedelme ellen: nem elégségesek az uniós erőfeszítések
- Az Európai Unió piacán forgalmazott cigaretták közel egytizedét törvényellenesen állítják elő vagy csempészik be
- A dohánytermékek tiltott kereskedelme becslések szerint évente 13 milliárd euróval rövidíti meg az Unió és tagállamai költségvetéseit
- A dohánytermékek tiltott kereskedelme elleni uniós kezdeményezések elaprózottak és széttartóak
Az Európai Számvevőszék új jelentése szerint a dohánytermékek tiltott kereskedelme – az illegális előállítástól a csempészetig – továbbra is komoly problémát jelent az Unió számára, mivel károsan hat annak pénzügyeire, közegészségügyére és biztonságára. Az Európai Bizottság és az uniós országok tettek ugyan erőfeszítéseket e globális bűnügyi jelenség leküzdésére, ám fellépésük nem elég erőteljes. Unió-szerte egyre több tiltott dohányárut állítanak elő, a csempészek mind kifinomultabb módszerekkel élnek, és folyamatosan újfajta dohánytermékek jelennek meg a piacon. Ennek fényében a Számvevőszék bírálja az országok tartósan elégtelen együttműködését, amelyből hiányzik az uniós szintű összehangolás.
A dohánytermékek tiltott kereskedelme az elmúlt években nagy változásokon ment át. A szervezett bűnözői csoportok stratégiai döntéssel áthelyezték termelésüket Ukrajnából az Unióba, hogy az ellátási láncokat lerövidítve közvetlenebbül érjék el a fogyasztókat. Továbbra is problémát jelent a csempészet, de szinte valamennyi tagállamban derítettek fel tiltott gyártóhelyeket is, és Unió-szerte nőtt a tiltott dohányáru-előállítás. Például Belgiumban egy nagy illegális cigarettagyár minden egyes gépe óránként körülbelül egymillió cigarettát tudott előállítani. Spanyolország legnagyobb illegális cigarettagyárában hárommillió csomag hamisított terméket foglaltak le: ha a cigarettaszálakat vízszintesen sorba állítanánk, a Csomolungma magasságának 56-szorosát kapnánk.
„Az Unió nem engedheti meg, hogy a tiltott dohánykereskedelem elleni küzdelme füstbe ment terv maradjon – jelentette ki Petri Sarvamaa, az ellenőrzést vezető számvevőszéki tag. – Ha komolyan gondoljuk a polgárok egészségének, pénztárcájának és biztonságának védelmét, a Bizottságnak és a tagállamoknak erőteljesebben fel kell lépniük a bűnözés ellen.”
A Bizottság becslése szerint a dohánytermékek tiltott kereskedelme évente 13 milliárd eurótól fosztja meg az uniós és a tagállami költségvetéseket. Ezt a számadatot azonban óvatosan kell kezelni, mivel csak külső vizsgálatokon alapul. Tény viszont, hogy a Bizottság nem rendelkezik megbízható és független uniós szintű becsléssel az illegális dohánypiacról, annak szerkezetéről és gazdasági kihatásáról, például az elmaradt adóbevételeket illetően, pedig ezek az adatok döntő fontosságúak a probléma nagyságrendjének meghatározásához és az eredményes válaszlépések megtervezéséhez. Jelenleg a Bizottság jelentése nagyrészt lefoglalásokon alapul, így nem nyújt teljes képet a helyzetről.
Az elmúlt évtizedben az Unió és tagállamai egy sor intézkedést hoztak a dohánytermékek tiltott kereskedelme ellen. Az uniós jog azonban nem harmonizált, és a tagállami erőfeszítések egyenetlenek. Például a termelés során használatos olyan fő inputokat, mint a nyersdohány és a gyártóberendezések, valamint az új típusú termékeket, például a hevített dohánytermékeket és az e-cigarettákhoz használt folyadékokat nem egyformán kezelik Unió-szerte. Az uniós szabályozási keret ugyanakkor szabad kezet ad a tagállamoknak az ellenintézkedések megválasztásában, és a végrehajtás hiányosságait a szervezett bűnözői csoportok ki tudják használni. Mivel a nemzeti kontrollrendszerek és végrehajtási módok eltérőek, például a bűncselekmények meghatározása és a szankciók súlyossága tekintetében, ez arra ösztönözheti a a bűnözőket, hogy tevékenységüket kevésbé szigorú joghatóságokba helyezzék át. Nem egységesek az uniós országokban az információcsere módozatai sem.
Az Unióban a dohánytermékek tiltott kereskedelme elleni küzdelem felelőssége több szereplő között oszlik meg. Egy szervezet sem tölt be azonban egyértelmű koordinációs szerepet, így a kezdeményezések széttagoltak maradnak. A számvevők ezért arra hívják fel a Bizottságot, hogy vállaljon aktívabb szerepet a dohánytermékek tiltott kereskedelme elleni küzdelemben.
Háttér-információ
Bár összességében továbbra is csökken a dohányfogyasztás, az illegális dohánytermékek mennyisége az elmúlt években nőtt az Unióban. 2023-ban a Bizottság becslése szerint a tiltott dohánytermékek mennyisége a teljes cigarettafogyasztás 8,8%-ára rúgott. A dohánytermékek illegális piaca (a cigaretták kivételével) közel 21 000 tonnát tesz ki az Unióban. Becslések szerint ezek az újfajta termékek az Unióban értékesített dohánytermékek piaci értékének 13%-át adják, és fiatalabb fogyasztókat vonzanak.
A tiltott dohánytermékek a magas jövedelmezőségük és viszonylag csekély kockázatuk miatt igen vonzóak a szervezett bűnözői csoportok számára: a büntetések hagyományosan enyhék, a felderítési arány alacsony. Az ilyen tiltott tevékenység nemcsak jelentős bevételi forrást jelent a bűnözők számára, hanem azáltal, hogy olcsóbban kínálja a dohánytermékeket, szembemegy a dohányfogyasztás csökkentésére irányuló erőfeszítésekkel. Ezenkívül végső soron veszteségeket okoz a vámok, a hozzáadottérték-adó és a nemzeti jövedéki adók tekintetében is.
Ellenőrzésünk értékeli a Bizottság és a tagállamok által hozott intézkedések eredményességét. A számvevők helyszíni vizsgálatot végeztek Belgiumban, Spanyolországban, Lengyelországban és Romániában, és jelentésükben példákkal szolgálnak a tiltott előállítóhelyekre. Az Európai Számvevőszék 23/2026. sz. különjelentése: „A dohánytermékek tiltott kereskedelme elleni küzdelem az Európai Unióban: Széttagolt erőfeszítések, tartós hiányosságok” az Unió 24 hivatalos nyelvén megtalálható a Számvevőszék honlapján.
Contact:
ECA press office: press@eca.europa.eu